Urbanus varázsmetró
"Milyen jó is lenne, ha hirtelen át tudnánk menni Londonba." jegyezte meg váratlanul a kollegám, miközben az Athén városán átívelő metró piros vonalán utaztunk. "Aztán meg valamelyik másik országba... Tudod, ha a metrók tudnának helyszínt változtatni a nagy városok között, aztán bármikor elmehetnénk mondjuk Párizsba."
"Vagy New York-ba." mondtam én.
És így született meg az Urbanus Mágikus Metróhálózat ötlete...

TÖRTÉNETE
Az 1900-as évekre a varázsvilág közlekedési megoldásai fellendülőben voltak. Ugyanakkor nem volt olyan módszer, amely lehetővé tette, hogy a boszorkányok és varázslók viszonylag gyorsan, központi helyszínek között ütazhassanak. A legáltalánosabb, seprűn, varázsszőnyegen vagy egyéb eszközön való utazás túl lassúnak bizonyult nagyobb távolságok esetén, hoppanálással pedig sokan nem mertek próbálkozni, nem beszélve arról, hogy például földrészek között csak igen nagy varázserővel bírók vltak képesek hoppanálni. A Hop Hálózat ebben az időben még nem épült ki annyira: főképp magánszemélyek, szállók vagy munkahelyek kandallói voltak rákötve, és az emberek nem fogadták túl szívélyesen a nem várt vendégeket otthonaikban, vagy a szállóknál azokat, akik érkezés után csak úgy továbbálltak. A zsupszkulcsok csupán két előre meghatározott helyszín között közlekedtek, készítésük nem szakértők számára rendkívül veszélyes volt, ráadásul az utazók részére sem adta meg az inkognitó lehetőségét, vagy azt, hogy ne kelljen közölniük, miért is kívánnak az adott célállomásra utazni. Sok boszorkány és varázsló gyakran kényszerült arra, hogy mugli közlekedési eszközöket vegyen igénybe.
1892-ben, amikor a MACUSA New York-ba helyezte át a székhelyét, az ideális bázisépület keresése mellett megindult a kezdeményezés egy újfajta mágikus közlekedési rendszer létrehozására. A Woolworth Building építésével egyidőben megkezdődött a New york-i metróvonal megbűvölése és a tárgyalások azokkal a helyekkel, ahol abban az időben már létezett metróhálózat.
Ennek eredménye lett az Urbanus, egy metróvonal, amely az egész világon átível, csatlakozva minden olyan településhez, ahol van mugli metró. Az évek során egyre több és több megállója lett, ahogy egyre több városban épült metróvonal, s végül egy sűrű, kiépült hálózat jött létre, amely biztosítja a nagy távolságok közötti közlekedést a varázsvilág tagjai számára.
Az Urbanus nagyjából az 1960-as évekig élte fénykorát. Ahogy haladt előre a mugli technológia fejlődése, az egyre sűrűsödő tömegközlekedési hálózatok nehezebbé és veszélyesebbé tették a metróvonal használatát (pl az egyre gyakrabban járó mugli szerelvények miatt nem volt mindegy, mikor és hol bukkan fel az Urbanus, ésatöbbi), amely végül szépen lassan kiment a forgalomból, majd megszűnt.
JELLEMZŐK
A vonalon egyetlen, 3 kocsis szerelvény közlekedik, meghatározott menetrenddel. Minden város valamelyik metróvonalán van egy megálló, a szerelvény ezeken a pontokon jelenik meg, a varázstalanok számára láthatatlanul. Miután az utasok felszálltak, a metró egy mellékvágányra tér rá, innen "ugrik tovább" a következő városba, a következő megállóhoz. Minden nap négy járat van: hajnal, délelőtt, délután, este.
A jegy egy útra 5 galleon, drága, de nem megfizethetetlen, biztosítva, hogy azért sose legyen olyan nagyon sok utas, ne utazzon mindig mindenki ezzel a járművel. (És hogy Göethe Salmander miért nem ezzel utazott New York-ba? A biztonságra azért itt is ügyelnek, és például bármikor ellenőrizhetik a csomagokat.)

jegy az Urbanus-ra
MEGÁLLÓK
Csupán néhány megálló, amely az 1927-es évben biztosan létezett:
-
Houston Street (New York, Amerika)
-
Santa Monica Boulevard (Los Angeles, Amerika)
-
Paddington (London, Nagy-Britannia)
-
West Street (Glasgow, Skócia)
-
Cuatro Caminos (Madrid, Spanyolország)
-
Chevaleret Station (Párizs, Franciaország)
-
Zoologischer Garten (Berlin, Németország)
-
Vörösmarty tér (Budapest, Magyarország)
-
Piraeus (Athén, Görögország)
Néhány speciális megállója is van. Ezek a metróvonalak a mugliknál az adott évben még nem voltak használatban, ugyanakkor a kiépítésüket már megkezdték, a varázsvilág pedig kihasználta ezt :D
-
Ueno (Tokió, Japán) - a mugliknál 1927 decemberétől lesz hivatalos tömegközlekedési vonal, azelőtt az építésében részt vevő alkalmazottak használják, főképp tesztelésre
-
Moszkva városközpont (Moszkva, Oroszország) - az oroszoknál 1935 előtt csak kezdeményezések, előzetes munkálatok voltak a metróvonal kiépítését illetően, amelyek az első világháború kitörése és az utána lévő helyzet miatt félbemaradtak, a varázsvilág viszont felhasználta az elkezdett alagutat
|